U8-9 - Adidas 4 Sport Cup!

2015.02.12. •

Adidas 4 cup!

Nehéz Feri bácsi után értékelést írni a csapatokról, mert igaz egy korosztályhoz szólt, de aki olvasta az korosztálytól függetlenül magáénak érezhette.

Ebben az évben először négy korosztállyal vettünk részt e rangos tornán. Egyesületünk kettő busszal, több mint 100 embert utaztatott. Nem volt könnyű ezt úgy megszervezni, hogy senki sem szenvedjen csorbát. Reméljük sikerült.

Természetesen mindenhol előfordulnak ilyenkor apró feszültségek, de intelligens emberek révén ezeket áthidalták a szülők, edzők, kísérők. Hisz a gyermekek miatt voltunk ott! A mérkőzéseik idejére megfeledkezhettünk mindennapi gondjainkról, együtt nézhettük és szurkolhattuk végig meccseiket, összetartásunkkal jó példát mutatva nekik.

A 2006-s korosztály már rutinosnak volt mondható, hiszen tavaly remek szerepléssel harmadik helyen végeztek. Ezúttal merészebb célokat fogalmaztunk meg és az arany éremért indultunk harcba.

A csoportmérkőzéseken szépen meneteltünk, és első helyezettként jutottunk tovább. Viszont már akkor is érezhető volt, hogy valami nem kerek, valami kis plusz hiányzik a gyermekekből egyéni és csapat szinten is. Becsületesen hajtottak, sőt minden mérkőzésen mi domináltunk, de az i-re a pontot sehogyan sem tudtuk feltenni.

Idáig nem volt jellemző ránk a kisebbségi érzés léte, ráadásul attól a ténytől, hogy az ellenfelünket hogy hívják. A srácoknak oly sokszor elmondom, és igyekszem bennük erősíteni, hogy a kellő önbizalom, már fél siker. Ennek ellenére ez most mégis felütötte a fejét. Mi lehetett az oka? Szerintem a lappangó betegségek, a levegőben levő bacilusok…, de nem tudom, csak találgatok. Az biztos, hogy szinte az egész csapatot sújtotta, így sebezhetővé, védtelené váltunk. A futball pedig erre nincs tekintettel és büntetett. A koncentráció hiánya miatt a sok kihagyott helyzet mindig visszaütött és ellenfelünknek gólokkal kedvezett. Csalódottan kellett hazatérnünk, mert nem sikerült az álom, a döntőbe, de még a négyes döntőbe jutás sem.

Én mégis azt mondom, ne legyetek elkeseredve, mert ezek is mi vagyunk. Ez most nem szokványos tapasztalás volt számotokra. Tanulni kell ebből is, megtapasztalni, hogy milyen érzés vesztesként lejönni a pályáról és ennek ellenére erősnek maradni. Csak ebben a csatában lettünk vesztesek! A céljainkért elhivatottan kell dolgozni, itt most felemelt fejjel menni tovább, összetartani, a hibákból tanulni és edzeni még többet, hogy legközelebb a te arcod legyen vidám és a szíved győztes.

Gratulálunk a teljesítményetekhez!

A 2007-s első bálozók bizonyították, hogy náluk egységben az erő. Nem volt előttük akadály és elszántan, megállíthatatlanul meneteltek az elődöntőig. Úgy, hogy mindenki beállt a sorba és maximális teljesítményt nyújtott, megmutatva bátorságát és egyéniségét.

Korosztályukra jellemző módon időnként elvitte őket a hév és átvették ellenfelük csapkodó stílusát, de ezekből a szituációkból rendre győztesen kerültek ki. Ez alól egy meccs volt kivétel.

Azt tudni kell, hogy egy négynapos tornán mindig van egy holtpont. Amikor kijön az, hogy idegen környezetben, másik országban, más szabályok mellett kell megfelelned. Náluk ez a döntőbe jutásért játszott meccsen jött el. Meg kell tanulni ezt a holtpontot kitolni, és azt is, hogy palástolni tudjuk ellenfelünk előtt. Fontos, hogy ne lássák rajtunk gyengülésünk, mert azonnal büntetnek.

Célunk veletek is az, mint a 2006-s korosztállyal: a rangos nemzetközi tornákon még több tapasztalatot gyűjtsünk, és sikert érjünk el. Majd meghódítsuk Göteborgot is, mielőtt új útra léptek!

A harmadik helyezés kiváló belépő volt! Várjuk a hasonló folytatást.

A 2006-s csapat tagjai:

Jelen Bence, Makádi Martin, Kern Martin, Szabó Bence, Krupa Zsolt – torna válogatottja lett, Sallai Dániel, Ruzsa Marcell, Szabados Levente, Visinka Valentin, Kárpáti Ákos, Hajnal Norbert

A bronzérmes 2007-s csapat tagjai:

Lehotai Ákos, Zoboki Krisztián, Nagy Dániel, Czumbil Mihály, Seres Rihárd, Lörinc Marcell, Diószegi Kristóf, Fleig Áron, Gyenes Róbert, Gajdos Márk, Dömötör Zsolt

Edzők:

Koós Károly, Kerpits Ferenc, Pelikán István