U-8-9 Kölyökliga döntő Budapest!

2015.05.18. •

Kölyökliga U8 - U9 Budapest!

Döntőjéhez érkezett a Kölyökliga 2014-2015-s idénye, melynek a megrendezését az Ikarus BSE vállalta magára. Nagyon szép környezetben várt ránk egy kemény nap.

A reggeli indulásunk némileg már sejtette, hogy mint mindenért, a jó helyezésért is meg kell majd küzdenünk.

Borongós, esős időben keltünk útra, miután közös nevezőre jutottunk a buszos bácsival, mivel ő a vizes sport sportolóihoz lett kiirányítva. A félreértés után elfoglalhattuk a helyünket és útnak indulhattunk.

Kezdő edzőként a sokat megélt rókáktól mindig azt hallottam, hogy aki bajnok szeretne lenni, annak időben oda kell érnie a mérkőzés helyszínére. Én ezt megfogadtam és elsőként futottunk be a stadionba. A szülők annyira nem örültek az ötletemnek, de remélem, most már megértik miért indultunk korán. A gyerekeknek volt idejük átöltözni, töltődni, ismerkedni a pályával és ezáltal a gondolataikat elterelni az előttük álló feladatokról.

A legjobb hét klub képviselte magát és ezáltal hat kemény meccs várt ránk.

A döntő csapatai:

1. Ferencvárosi TC, 2. MTK- MFS, 3. Debreceni LOKI FS., 4. Gödöllő SK, 5. Szilády RFC. 6. IKARUS BSE, 7. SC. Hirös-Ép

A lebonyolítás úgy működik, hogy mindenki játszik mindenkivel, az U8-U9 eredményei összeadódnak és ez alapján alakul ki a végső sorrend.

Első ellenfelünk a Gödöllő volt. Az U9 kezdett és azonnal egy kellemetlen vereségbe szaladt bele. Történt ugyanis, hogy többen betegséggel küzdöttek a héten és nem a legjobb formájukat mutatva kezdték el a játékot. A tompa kezdés talán ennek tudható be. Egy biztos, a mi középkezdésünkből kaptunk gólt a 20. másodperc után. A mérkőzés további részében hiába uraltuk a játékot, csak helyzetekig jutottunk.

Így meglepő, de megérdemelt vereséggel nyitotta a titkos esélyes 2006-s csapat a Kölyökligát.

Az U8-k következtek és szerencsére átérezték milyen fontossá vált az ő szerepük ezen a napon. Az ellenfelet többször zavarba hozták, sok gólhelyzetet alakítottak ki, de ők is rengeteget elpuskáztak. Aztán egyszer csak megérkezett a várva várt, győzelmet jelentő gól.

A 2007-s csapat győzelme azt jelentette, hogy a remények élnek, mert a három pont nem rossz kezdésnek.

Második meccsünk a Szilády RFC ellen következett. Kötelező győzelemmel kalkuláltunk. Úgy tűnt, rossz napot fogtunk ki, mert ezt gyorsan át kellett értékelnünk a 2006-k jóvoltából, hisz ismét orra estünk. Kritikán aluli játék mellett kaptunk ki simán 2:0-ra azoktól a srácoktól, akiktől az elmúlt három évben egyszer sem.

Akartunk egyáltalán győzni? - merülhetett fel a kérdés és be kell vallani, nem alaptalanul.

A vereségen túl jobban fájt a mutatott játék, az a kilátástalanság, motiválatlanság, ahogyan kedveszegetten a pályán ténferegtünk. Gyerekek, végig akarni kell a győzelmet, nem feladni, nem elkedvtelenedni! El kell határozni mit akarunk elérni és tenni érte.

Szerencsére az U8 megint kihúzott bennünket a csávából. A helyzetkihasználásuk semmit sem javult, mondhatni katasztrofális volt továbbra is, de azért mindig futotta nekik gólra. Hátul viszont szépen védekeztek, stabilak voltak, így gólt nem kaptak.

Ezért három pontot gyűjtöttünk ebben a körben is.

Azt tudtuk, hogy mind a kettő csapat számára a neheze még csak most következik és ezért kellően aggódtunk, főleg a 2006-s korosztály eddigi teljesítménye látván. Hiszen a kettő kör utáni hat pont csak a középmezőnyhöz lesz elég.

A harmadik fordulóban az MTK MFS várt ránk. U9-ben kettő győzelemmel a hátuk mögött érkeztek, megfelelő önbizalommal.

Edzőként tanácstalan voltam, nem tudtam mit csináljak, hogyan mozdítsam ki a srácokat ebből a mély apátiából. Egyszerűen nem adhatjuk fel, nem tehetjük ezt meg, mi ennél többre vagyunk hivatottak. Mert a focihoz tény, hogy kell szerencse is, viszont e szerencséért tenni is kell. Azt találtam ki, hogy átadom magam nekik és mondják meg most ők, mit szeretnének és hogyan. Ilyen felkészülés után az ő döntéseik mellett kezdődött a mérkőzés.

Óriási meglepetésemre a fiúk végre kezdtek magukra találni és elindultak felfelé. Olyan meggyőző játékot mutattak be, hogy az ellenfelünknek sansza sem volt. A 4:0-s győzelmünk teljesen megérdemelt, de egyben a mai napon meglepő is volt.

Az U8-k is belelkesedtek, érezték, hogy végre a 2006-k is ideérkeztek erre a rendezvényre és azonnal nyomás alá helyezték az MTK kapuját. Nagy Dani, Szűcs Szilárd vezérletével újra diadalmaskodtak a „kicsik”, így hat pontot hoztunk ebben a fordulóban.

A negyedik forduló talán még nehezebbnek ígérkezett, mint az előző. Azzal a LOKI-val kellett játszanunk, akik ellen mindig három esélyes a meccs. A 2007-k pedig még egyszer sem győzték le őket.

Minden sorozat megszakad egyszer, ezt bizonyíthatják most már az U8-k is. Az U9 egy végletekig izgalmas mérkőzésen játszott 0:0-s döntetlent. Ilyen eredményt eddig még nem ért el egymással a kettő csapat. A találkozó úgy alakult, hogy több gólhelyzetet alakítottunk ki, de nem bírtuk értékesíteni, majd a meccs végén egy meg nem értés miatt még büntetőhöz is jutott ellenfelünk. Szerencsére Martin kivédte, így szereztünk egy igen értékes egy pontot.

A szenzációt újra az U8 szolgáltatta. Nagyon motiváltak voltak a srácok és szárnyaltak. Misiék szuper „Szilárd”-ak voltak hátul, míg elöl Robiék alkottak nagyot. Még az sem tudta őket megzavarni, hogy az ellenfél szerzett vezetést. Ki kell néha lépni a biztonsági zónánkból és kockáztatni. Ennek megfelelően Áronék gólokkal válaszoltak, így örömünnep kezdődött.

Az ötödik forduló előtt azt vettem észre, hogy elkezdtek számolgatni a legények, egyre jobban érdekelte a 2006-s csapatot is, hogy hová is juthatunk. Szerencsére a kiegyenlített mezőnyben sok nem várt eredmény, körbeverés volt, ami miatt három csapat fej-fej mellett haladt.

Az U9 –l megbeszéltük, hogy mindent megteszünk azért, hogy kijavítsuk a csorbát és a 2007-t segítségével a legtöbb pontot zsebeljük be.

Ennek megfelelően a Ferencváros ellen Daniék sziporkáztak, nem engedték magukat. Zsolti, Dávid és Marci csapatként voltak nagyon egységesek, ha pedig időnként a Fradi megbontotta őket, Martin bravúrokkal sokkolta ellenfelünket. Olyannyira, hogy a Fradi edzője egy meccs után már vitte is volna, de mi nem adjuk egyetlen kapusunkat ilyen könnyen oda.

Győzelem 3:1-re és máris szurkolhattunk Dömötör Zsoltiéknak.

Újfent alázat, szuper hozzáállás és remek teljesítmény a kapuban Ákostól. Ez jellemezte ezen a napon mindvégig a 2007-s legényeket.

Így egy kőkemény meccsen, remek ellenfél ellen, életre szóló élménnyel gazdagodva győztük le a Fradit, duplán!

Az utolsó fordulóban a házigazda klub Ikarus BSE ellen már keményen számolt mindenki. Mi 22 ponttal már tuti dobogósok voltunk. Ami nagyon nem mindegy, hogy melyik fokára állhatunk fel. A kettő győzelem bajnoki címet jelent, de meg lesz e, elbírják e a srácok a terhet?

A 2006 már sok ilyen csatát megélt és talán ez az, ami annyira megerősítette ezeket a legényeket. Rossz nap ide vagy oda, olyan fegyelmezetten, tiszta szívvel küzdöttek a győzelemért, hogy érezni lehetet, itt most csak mi győzhetünk. Nem bíztunk semmit a véletlenre. Ellenfelünk kevésbé tudott áttörni rajtunk és csak a kapusuknak köszönhették, hogy sokáig nyílt maradt a mérkőzés.

Szerencsére a gólt ő sem tudja védeni, jutott a hálójába kettő. Ezzel a győzelemmel az Ikarus esélyei elszálltak a végső győzelemhez.

Fél szemünk a Loki eredményén volt. Ők döntetleneztek az MTK-val, így a heteseknek már majdnem mindegy volt, hogy nyernek e vagy sem. De nem lehetett mindegy egy olyan csapatnak, akik ötből ötöt megnyertek, akarták a hatodikat is, hiszen 100%-n helytállni még a Kölyökligában nem sikerült.

Ennek megfelelően hihetetlen energiákat mozgósítottak a fiúk, de visszatért a szokásos probléma. Határozatlanok voltunk a kapu előtt, sokszor elkapkodtuk a lehetőségeket, a mozdulatokat. Mégis hidegzuhanyként ért bennünket, hogy az ellenfelünk a mérkőzés vége előtt vezetést szerzett. A csapat ezen a napon szorosan felzárkózott a hatosok mellé emberi nagyságban. Egy pillanatra sem adták fel, Robiék neki rontottak az ellenfélnek és a kapujukhoz szegezték őket.

A munka pedig meghozta a gyümölcsét. Gyenes Robi ezen a napon sokszor döntött el meccseket góljaival és most is egy igazi Robogós találattal bebiztosította az eredményt.

A mérkőzés után jött a gyors fejszámolás és az örömhír. Bajnok lett az Sc. Hirös-Ép csapata!

Felfoghatatlan, szavakban kifejezni is nehéz, hogy mit éreztünk együtt mindannyian: a hősök akik megcsinálták, az edzők és a szülők, akik segítették ezeket a gyerekeket eddig a történelmi sikerig.

Ahogyan tőlük hallottam, a tizenöt percek minden másodpercét végig izgulták a lelátón, attól függetlenül, hogy gyermekük épp a pályán volt e vagy sem. Lelkesen szurkoltak csapatainknak korosztálytól függetlenül. Együtt örültek a szép megoldásoknak és a góloknak, aggódtak egy-egy sérülés láttán és néha bizony bosszankodtak is, ha nem ment a játék. De a büszkeség minden pillanatban ott volt szívükben.

Egy nagy csapatmunka eredménye ez. Az igazi csapatmunka olyan, mint egy nagyszerű zenemű. Szólhat az összes hangszer egyszerre, mégsem versenyeznek egymással. Egyenként különféleképpen hangzanak, különféle dallamokat szólaltatnak meg, különböző időben tartanak szünetet, mégis egy egészként hoznak létre csodálatos hangzást.

Épp ezért itt meg kell még említenünk valakit. Akinek nevét talán soha nem is említjük, mert természetesnek vesszük, hogy segíti munkánkat. Pedig az a munka, amit ő a háttérben végez, nélkülözhetetlen. Ő nem más, mint Kertész Zoltán, egyesületünk elnöke.

Köszönjük Zoli bácsi a sok munkádat, melynek mi már csak az eredményét érzékelhetjük és láthatjuk. A gyerekek segítségével fogjuk átadni részére a különdíjjal járó érmet!

Olyan nagy múltú egyesületeket, utánpótlás műhelyeket előztünk meg, amelyeket még soha senkinek nem sikerült kettő korosztályban. Egy - egy sikeres csapatunk mindig volt és van is, de most már kettő korosztály összesített eredménye a bajnoki cím!

Történelmet írtatok egytől egyig, egy kis egyesületből csináltatok nagyot!

Köszönjük nektek fiúk!

A siker kovácsai:

U9: Makádi Martin, Battancs Dávid, Ruzsa Marcell, Krupa Zsolt, Sallai Dániel, Szabados Levente, Kárpáti Ákos, Hajnal Norbert, Visinka Valentin, Borbély Bálint, Mák Péter

U8: Lehotai Ákos, Zoboki Krisztián, Czumbil Mihály, Szűcs Szilárd, Nagy Dániel, Fleig Áron, Gyenes Róbert, Dömötör Zsolt, Diószegi Kristóf, Lőrincz Marcell, Seres Richárd, Gajdos Márk, Nagy Ákos

Elnök: Kertész Zoltán

Edzők: Koós Károly, Pelikán István, Kerpits Ferenc kapusedző, Havas Csaba koordinációs edző